Kérdések és válaszok

2.  Kárrendezéssel kapcsolatos kérdések

2.1.  Mi a kárrendezés folyamata gépjárműkár esetén, ha a kárt biztosítatlan gépjármű okozta? (kárszakértő, kárszámítás, iratok megküldése)

Biztosítatlan károkozó esetén az alábbiakra figyelemmel kell a káreseményt bejelenteni, ill. a kárrendezés folyamatát megindítani:

Amennyiben a károsult a gépjárművére rendelkezik töréskárra fedezetet nyújtó casco biztosítással, a kárbejelentést a kárfelmérés elvégzése érdekében a casco biztosítónál kell megtennie. Ez esetben a biztosító a casco biztosítás terhére  rendezi a kárt /2009. évi LXII. tv. 36.§ (1) és (2) bekezdés/, majd ezt követően, amennyiben a felelősségi kárrendezés feltételei fennállnak, a teljes káranyagot továbbítja (az önrészre vonatkozó) kifizetési javaslattal Irodánkhoz.

Amennyiben a károsult gépjárművére nem rendelkezik töréskárra fedezetet nyújtó casco biztosítással, a kárbejelentést saját felelősségbiztosítójánál kell megtennie a kárfelmérés és a további szükséges intézkedések megtétele érdekében. Ez esetben felelősségbiztosítója megállapítja a kár mértékét,  beszerzi a kárkifizetés jogalapját alátámasztó iratokat (káresemény-leírások, hatósági iratok), a keletkezett kár baleseti szituációra történő műszaki azonosítását elvégzi, majd a teljes káranyagot kifizetési javaslattal Irodánkhoz továbbítja.

› vissza

2.2.  Mi a teendő, ha a károkozó gépjárművet nem a tulajdonos/üzemben tartó vezette?

A helyszínen kitöltésre kerülő Európai Baleseti Bejelentőre a szerződő adatainál a tulajdonos/üzembentartó nevét, címét, elérhetőségét fel kell tűntetni. A megadott adatok valódiságát a forgalmi engedély alapján tanácsos ellenőrizni.

› vissza

2.3.  Mi a teendő akkor, ha a károsult gépjármű lízingelt vagy banki hitellel terhelt?

Amennyiben a károsult gépjármű lízingelt, vagy banki hitellel terhelt, a káreseményről – a szerződésben meghatározott feltételektől függően - tájékoztatnia kell az érintett hitelintézetet. A jármű üzembentartója részére történő kárkifizetéshez minden esetben szükséges a tulajdonos jogi személy meghatalmazása, kivéve, ha a lízingcég egy bizonyos kárösszeg alatt eltekint az eseti meghatalmazástól. Erről, valamint a kárrendezéshez szükséges egyéb dokumentumokról az adott cég ügyfélszolgálatán érdemes érdeklődni.

Ha a lízingelt jármű totálkárt szenvedett, a bíróságok ítélkezési gyakorlata alapján a lízinggel vagy bankhitellel kapcsolatos esetleges további költségeket, árfolyamkockázatokat a biztosító nem köteles viselni, ugyanis a károkozó nem kerülhet hátrányosabb helyzetbe azért, mert a károsult a járművét nem készpénzért, hanem  hitelre vagy egyéb konstrukció segítségével vásárolta, és így adott esetben a valós értékénél többet kell érte fizetnie.

› vissza

2.4.  Mit jelent az avulás?

Az avulás a vagyontárgyak (pl. ingóságok, épületek, gépjárművek) értékének az időmúlás, illetőleg a fokozatos elhasználódás miatti csökkenése; mértékét százalékban határozzák meg.

Amennyiben javítás esetén a károsult gépjárműbe a régebbi helyett új alkatrész kerül beépítésre, a kárszakértő a gépjármű korának megfelelően azt „avultatja”, azaz annak árából levonást eszközöl, tekintettel arra, hogy a kár rendezése során nem az újkori, hanem a balesetet közvetlenül megelőző állapotot kell helyreállítani.

› vissza

2.5.  Mit jelent az értékcsökkenés?

Az értékcsökkenés a vagyontárgyban keletkezett károk helyreállítása, kijavítása után visszamaradt, az esztétikai, használati vagy forgalmi értékben bekövetkezett csökkenés.

Térítésének feltételei a MABISZ Gépjármű Kárrendezési Irodájánál a következők:

Mindig figyelembe kell venni, hogy az egyes biztosítótársaságok a kárrendezési gyakorlatukat maguk alakítják ki, ezért az értékcsökkenés térítésének feltételei biztosítótársaságonként eltérőek lehetnek.

› vissza

2.6.  Mit jelent a totálkár?

Totálkárról egyrészt akkor beszélünk, ha az autót azért nem érdemes megjavítani, mert a javítás többe kerülne, mint a jármű balesetkori forgalmi értékének a maradványértékkel (roncsértékkel) csökkentett összege (ez az ún. gazdasági totálkár), valamint ha a jármű oly mértékben sérült, hogy az műszakilag javíthatatlan (ún. műszaki totálkár).

Totálkár esetében tehát a kárszámítás nem a javítás költségein alapul, hanem a jármű káridőponti értékéből vonják le az értékesíthető roncs becsült értékét, és a kettő különbsége lesz a kártérítés összege.

A tulajdonos döntése szerint a totálkárt szenvedett gépjármű is megjavíttatható, de ilyenkor a javítás költségei a károkozóra, illetve biztosítójára nem terhelhetők tovább.

A biztosítókat jogszabály (1999. évi VXXXIV. törvény a közúti közlekedési nyilvántartásról, 33. §, 2) b/. bekezdés) egyetlen esetben kötelezi a közlekedési hatóság értesítésére a totálkárossá nyilvánított gépjárművekről, nevezetesen ha a kárrendezési eljárásban úgy ítélik meg, hogy a gépjármű üzemeltetése műszaki állapota miatt véglegesen megszűntnek tekinthető. Ez a gyakorlatban lényegében csak a teljes mértékben roncsolt vagy elégett gépjárműveket érinti, vagy az olyan motorkerékpárt, amelynek a váza cserére szorul. Az ilyen esetet egyébként a tulajdonosnak is kötelessége a forgalomból kivonásra jogosult hatóságnak bejelenteni.

A súlyosan sérült, és az előző bekezdés alapján bejelentett gépjárművek további kezelését a hulladékká vált gépjárművekről kiadott 267/2004 (IX.23.) Korm. rendelet szabályozza.

› vissza

2.7.  Mi a roncsérték? Átveszi-e a roncsot a biztosító?

Totálkár esetében a biztosító – általában különféle szoftveres kalkulációk és piaci árajánlatok, hirdetések segítségével – megállapítja a jármű balesetkori forgalmi értékét valamint a roncs értékét, és a kettő különbözetét fizeti ki a károsultnak. A roncs a jármű tulajdonosáé marad, így a biztosító nem kötelezhető a roncs átvételére. Amennyiben a károsult bizonyíthatóan nem tudja értékesíteni a roncsot a biztosító által kalkulált áron, a károsult kezdeményezheti a biztosítónál a roncs értékének a módosítását. Hogy mi számít „bizonyítható” módnak, ezt az adott biztosítóval kell tisztázni. Van például olyan biztosító, amely kapcsolatot tart fenn olyan vállalkozással, ahol a roncs jármű a biztosító által számított értéken értékesíthető, de van olyan is, amely három használt gépjármű értékesítéssel foglalkozó cégtől beszerzett árajánlatot kér annak bizonyítására, hogy a roncs a biztosító által számított értéken nem értékesíthető, stb.

› vissza

2.8.  Milyen dokumentumok szükségesek a gépjármű kárszakértői szemléjéhez?

A kárt szenvedett gépjármű beazonosításához mindenképpen szükséges a gépjármű forgalmi engedélye. A gépjárművön található sérülések felméréséhez szükség van a baleset helyszínén okozóval közösen kitöltött baleseti bejelentő lapra is (kék-sárga).

A kárrendezés meggyorsítása érdekében célszerű előkészíteni a jármű törzskönyvét (vagy annak másolatát) és a járművet a baleset pillanatában vezető személy jogosítványát (vagy annak másolatát).

› vissza

2.9.  Hol történik a szemle?

A kár bejelentésekor meg kell adni azt a helyet, ahol a kiérkező kárszakértő megtekintheti (megszemlézheti) a kárt szenvedett járművet. Ha a jármű mozgásképes és azt naponta használjuk, akkor praktikus olyan helyszín választása, ahol napközben (munkaidőben) megszemlézhető a jármű.

Mozgásképtelen jármű esetében azt a helyszínt kell megadni, ahol a jármű található. Ha a jármű időközben szervizbe került, akkor szükséges a szerviz címének és elérhetőségének megadása.

› vissza

2.10.  Mi történik a sérült gépjármű szemléjén?

A szemlére kiérkező szakértő elvégzi a sérült gépjármű azonosítását a forgalmi engedély alapján. Megvizsgálja a gépjármű alvázszámát, motorszámát, feljegyzi a gépjármű felszereltségét.

Ezek után rögzítésre kerülnek a gépjárművön található sérülések. A kárszakértő feladata eldönteni, hogy mely sérülések tartoznak az adott káreseményhez illetve mely sérülések nem hozhatók összefüggésbe azzal.

A szemle során a kárszakértő kitölti a kárfelvételi jegyzőkönyvet, amely tartalmazza a gépjármű adatait, felszereltségét, futásteljesítményét illetve a gépjárművön található sérüléseket. A kárfelvételi jegyzőkönyv egy példánya az ügyfelet illeti.

› vissza

2.11.  Kinek kell jelen lenni a gépjármű szemléjekor?

A jármű szemléjekor a gépjármű tulajdonosának vagy üzembentartójának, vagy egy általuk meghatalmazott személynek kell jelen lenni.

› vissza

2.12.  Mi a „számlás” kárrendezés?

Számlás kárrendezés esetén a biztosító a benyújtott javítási számla alapján fizeti meg a kártérítési összeget. Ehhez figyelembe veszi a kárfelvételi jegyzőkönyvben (esetleg pótszemle-jegyzőkönyvben), valamint a kárrendezés során keletkezett dokumentumokban foglaltakat.

› vissza

2.13.  Mit jelent a „megállapodásos” kárrendezés?

Ebben az esetben a biztosító saját kalkulációja alapján meghatározza a kártérítési összeg nagyságát és azt felajánlja a károsult részére. Ebben az esetben nem szükséges javítási számla benyújtása, a biztosító számla nélkül is megtéríti a kalkulált nettó javítási költséget.

› vissza

2.14.  Mi a pótszemle, mikor van szükség pótszemlére?

A pótszemle során a kárszakértő a kárfelvételkor nem rögzített sérüléseket azonosítja és dokumentálja.

Minden olyan esetben szükséges pótszemlét kérni a kárt rendező biztosító társaságtól, mikor olyan sérüléssel találkozunk, amely kapcsolatba hozható az adott káreseménnyel, de az nem szerepel a kárfelvételi jegyzőkönyvben.

› vissza

2.15.  Megkezdhető-e a sérült jármű javítása a kárfelvétel előtt?

A javítás megkezdésével mindenképpen meg kell várni a kárfelvételt, ellenkező esetben bonyodalmak léphetnek fel a kárügy rendezése során.

› vissza

2.16.  Mi az általános eljárás bérgépkocsi-igény esetén?

A bérgépkocsi a jelenlegi kártérítési és bírósági gyakorlat szerint nem jár automatikusan. A biztosító társaságok a bérautó használatának indokoltságát mindig egyedileg vizsgálják, jellemző módon a munkavégzéshez, illetőleg a gépjármű feltétlenül szükséges mértékű használatához kapcsolódó igényt tekintik indokoltnak az optimális javítási idő tartamára.

Az indokoltság vizsgálatakor a biztosítók értelemszerűen szem előtt tartják a károsultat terhelő kárenyhítési kötelezettséget is, vagyis azt, hogy a polgári jog előírása szerint a károsult köteles minden tőle telhetőt megtenni a kár csökkentése érdekében (pl. ha teheti, a javítás idejére tömegközlekedési eszközt vegyen igénybe).

› vissza

2.17.  Mi a teendő, ha valaki megsérül a baleset során?

Haladéktalanul értesítse a mentőket (104) és a rendőrséget (107), nyújtson elsősegélyt a sérültnek a mentők telefoni útmutatását követve.

Ha Ön a sérült, várja meg a mentőket a helyszínen, hogy szakszerű orvosi ellátásban részesíthessék.

Amennyiben a helyszínen nem, de később szokatlan tüneteket észlel, vagy panaszai, fájdalmai vannak, haladéktalanul forduljon orvoshoz. Ez nemcsak egészségi állapota miatt, de a későbbi esetleges kárigény-érvényesítés szempontjából is fontos.

Fontos, hogy a sérült minden, az ellátásával, kezelésével, a kapcsolódó többletköltségekkel kapcsolatos iratot, dokumentumot, számlát őrizzen meg.

› vissza

2.18.  Mi a teendő, ha ruházat, szemüveg, vagy egyéb tárgy ment tönkre a baleset következtében?

Az ilyen, ún. dologi károk esetén a következő szempontokra érdemes figyelemmel lenni:

2.19.  Mi a kárrendezés folyamata személyi sérülés esetén, ha a kárt biztosítatlan jármű okozta?

Ha a károkozó biztosítatlan vagy ismeretlen gépjármű volt, személyi sérülésével összefüggő kárigényét a MABISZ Gépjármű Kárrendezési Irodájánál jelentheti be, írásban – postai úton (1381 Budapest 62., Pf. 1297.), vagy e-mailben ( Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. ).

Kárbejelentését követően kollégáink tájékoztatni fogják az igénye elbírálásához szükséges dokumentumok, igazolások köréről.

Ezek becsatolását követően, az ismeretlen, vagy biztosítatlan gépjármű felelősségének akár részbeni igazolása, megállapítása esetén, orvosszakértőnknek a sérülés súlyosságától, a gyógyulási folyamat alakulásától függő időpontban elvégzett, orvosi dokumentáción, vagy akár személyes vizsgálaton alapuló véleménye alapján kezdődhet meg a kárrendezés. Hosszabb keresőképtelenség esetén a táppénzes, illetve orvosi iratok folyamatos becsatolása esetén többször is sor kerülhet kártérítés elszámolására.

A kifizetéseket bankszámlára vagy lakcímre történő átutalással  teljesítjük, az utalásról minden esetben elszámoló levelet küldünk.

A kárigény érvényesítésénél az alábbiakra is legyen figyelemmel:

2.20.  Milyen határidők kötik a biztosítót egy kár rendezése során?

A biztosító köteles a kárrendezéshez nélkülözhetetlen dokumentumok beérkezésétől számított 15 napon belül, de ezek beérkezésének hiányában is legkésőbb a kártérítési igény benyújtásától számított három hónapon belül a károsultnak:

A biztosító, a Kártalanítási Számla kezelője egyösszegű pénzbeli kártérítés esetén köteles a megállapított összeget a kártérítési javaslat elfogadását, vagy a kártérítés jogerős megítélését követő 15 napon belül a károsultnak megfizetni.

› vissza

2.21.  Milyen károk rendezésére nem terjed ki a kötelező felelősségbiztosítás?

A biztosítás nem terjed ki arra a kárra, amely

2.22.  Milyen jellegű káresemények esetén van a biztosítónak joga visszakövetelni az okozott kárt?

A biztosító az általa kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti: