Ügyfélfogadás

Ügyfélszolgálatunk

NYITVATARTÁSA

2014. április 18-án, pénteken:

08:00-12:30

Hirdetés
Nyomtatás E-mail

Kérdések és Válaszok

3.  A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással kapcsolatban gyakran felmerülő egyéb kérdések (szerződés-, állománykezelési kérdések, fedezetlenségi díj, bonus-malus)


3.1.  Mi a biztosítási kötelezettség? Kinek és mikor kell biztosítást kötni?

A biztosítási kötelezettség azt jelenti, hogy minden magyar gépjármű üzembentartója köteles gépjármű-felelősségbiztosítási szerződést kötni, és az után a díjat megfizetni. A biztosítási kötelezettség tehát az üzembentartót terheli, a gépjármű forgalomba helyezésétől kezdve annak forgalomból való kivonásáig.

Ha a szerződéskötésre a tulajdonjog átszállása (leggyakrabban egyszerű adásvétel) miatt kerül sor, az új üzembentartó a tulajdonjog átszállását követően, az adásvételi szerződés aláírásának napjától köteles a kötelező felelősségbiztosítást haladéktalanul megkötni.

› vissza

3.2.  Mit jelent a díjfizetési kötelezettség?

A biztosítási szerződésben a biztosító a biztosítási díj ellenében vállalja, hogy a szerződésben meghatározott kockázatok bekövetkezése esetén a szerződésben meghatározott szolgáltatást nyújtja, a biztosított pedig arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási díját a biztosítónak határidőre megfizeti. A biztosítási díj a biztosítót a biztosítási időszak kezdőnapján megilleti, azonban a szerződő felek ettől eltérően is megállapodhatnak, illetve a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetében erről a jogszabály eltérően rendelkezhet.

A Gfbt. szerint a biztosítási díj a kockázat viselésének időtartamára előre illeti meg a biztosítót, aki a kockázatviselése megszűnése napjáig járó biztosítási díj megfizetését követelheti. A határozott tartamú biztosítási szerződések biztosítási díja a biztosítás tartamára egy összegben illeti meg a biztosítót (egyszeri díj). Az egyszeri díjat – a felek eltérő megállapodásának hiányában – a szerződés létrejöttekor kell megfizetni.

A biztosítás első díjrészlete, valamint folytatólagos díjrészletei a felek által a szerződésben meghatározott időpontokban esedékesek. Ennek hiányában az első díjrészlet a szerződés létrejöttekor, a folytatólagos díjrészlet pedig az adott díjfizetési időszaknak az első napján esedékes.

A biztosítót a késedelmes díjfizetés időszakára a szerződésben megállapított kamat illeti meg.

Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító a díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltéig – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő félnek a díj esedékességétől számított hatvannapos póthatáridővel a teljesítésre vonatkozó felszólítást küld. A türelmi idő eredménytelen leteltével a szerződés – amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg – az esedékességtől számított hatvanadik napon megszűnik. A biztosító köteles a szerződés megszűnéséről 15 napon belül az üzembentartónak értesítést küldeni, amennyiben a szerződés megszűnése díj-nemfizetés miatt következett be.

Gépjárműflottára kötött szerződés esetén a szerződés létrejöttét, megszűnését, a biztosítási időszakot, valamint a díjfizetést illetően a szerződő felek a Gfbt-ben meghatározottaktól eltérhetnek.

› vissza

3.3.  Mi a következménye annak, ha nem kötöm meg, nem fizetem be a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást?

A KRESZ (1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet) szerint a közlekedésben csak olyan járművel szabad részt venni, amelyre a külön jogszabályban meghatározottak szerinti kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet fennáll. Így az érvényes biztosítás hiánya a hatályos szabálysértési törvény szerint mostantól a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértésének minősül. A szabálysértés miatt a rendőrség helyszíni bírságot szabhat ki.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéskötés elmulasztásának másik szankciója a fedezetlenségi díj, melyet a biztosítatlan időszak után kell megfizetnie.

A harmadik, legsúlyosabb következmény azonban akkor éri az üzembentartót, ha a biztosítatlan járművével kárt okoz. Ebben az esetben ugyanis a károsult kárát a Kártalanítási Számla kezelője (a MABISZ Elkülönített Szervezeti Egysége) téríti meg. A 2009. évi LXII. törvény (Gfbt.) 36.§ (8) bekezdése szerint a Kártalanítási Számla kezelője a biztosítatlan károkozó gépjármű üzembentartójától követelheti a károsult követelésének kielégítésével kapcsolatban felmerült összes ráfordítását és költségét. Szükség esetén a Kártalanítási Számla kezelője bírósági úton szerez érvényt követelésének.

› vissza

3.4.  Mit jelent a díj-nemfizetéssel történő megszűnés? Hogyan alakul ebben az esetben a biztosítási évforduló?

Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító a díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltéig - a következményekre történő figyelmeztetés mellett - a szerződő félnek a díj esedékességétől számított hatvannapos póthatáridővel a teljesítésre vonatkozó felszólítást küld. A türelmi idő eredménytelen leteltével a szerződés - amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg - az esedékességtől számított hatvanadik napon megszűnik.

A biztosító köteles a szerződés megszűnéséről 15 napon belül az üzembentartónak értesítést küldeni, amennyiben a szerződés megszűnése díj-nemfizetés miatt következett be.

A díjnemfizetés miatt az adott biztosítónál megszűnt és a törvény értelmében ugyanazon biztosítási időszakban az adott biztosítónál újrakötött szerződések esetében az évforduló  marad az eredeti szerződés szerinti évforduló. Csak abban az esetben változik meg az új szerződés évfordulója, ha az újbóli kötésre az eredeti biztosítási időszak lejártát követően kerül sor.

› vissza

3.5.  Mi a fedezetlenségi díj? Mikor és miért kell megfizetni? Kérhetek méltányosságot?

A fedezetlenségi díjra vonatkozó rendelkezéseket a 2009.évi LXII. törvény 3.§. (7) pont, 5.§, 9.§ és 22.§ tartalmazza. A fedezetlenségi díjat (ami nem „MABISZ-díj”, ez az elnevezés helytelen!) a gépjármű üzembentartójának kell megfizetnie a biztosítási kötelezettség díjfizetés hiányában kockázatviselés nélküli időtartamára, vagyis arra az időszakra, mikor a gépjármű nem rendelkezett kötelező felelősségbiztosítással.

A fedezetlenségi díj befizetése semmilyen szolgáltatásra nem jogosít, ez az utólagosan befizetett összeg a fedezetlenség, a biztosítatlanság szankciójának tekinthető, ami a biztosítási szerződés mielőbbi megkötésére ösztönzi az üzembentartókat.

A fedezetlenségi díj összegét az a biztosító társaság állapítja meg és szedi be, melynél az üzembentartó szerződéskötés céljából megjelent. Vagyis a fedezetlenségi díj megállapítása és beszedése tekintetében kizárólag a biztosítók illetékesek. Ezzel kapcsolatban a MABISZ Elkülönített Szervezeti Egységének semmiféle teendője nincs.

Az üzembentartó a fedezetlenségi díjat az esedékes éves biztosítási díjjal együtt egy összegben, 30 napon belül köteles megfizetni.

› vissza

3.6.  Hogyan működik a biztosítási szerződés esetén az évfordulós felmondás?

A Polgári Törvénykönyv szerint a biztosítási szerződést a biztosítási évfordulóra a felek bármelyike, tehát mind a biztosított, mind a biztosító indokolás nélkül írásban felmondhatja, oly módon, hogy a felmondásnak a címzetthez a szerződés megszűnését megelőző 30. nap éjfélig be kell érkeznie.

A határidőt követően, a későn beérkező felmondást az érintett fél már nem köteles elfogadni. Ennek megfelelően, célszerű a felmondó levelet postai úton ajánlott levél formájában vagy faxon elküldeni a biztosítónak, de még biztosabb a társaság irodájában személyesen átadni és átvetetni.

› vissza

3.7.  Hogyan lehet más módon – akár évközben – felmondani egy kötelező felelősségbiztosítást?

A biztosítási időszakon belül a szerződés csak a felek közös megegyezésével szüntethető meg.

› vissza

3.8.  Milyen esetekben szűnik meg érdekmúlással a szerződés?

A szerződés érdekmúlással szűnik meg:

  • a gépjármű forgalomból történő kivonásával,
  • az üzembentartó változása esetén,
  • szünetelés esetén, ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számított hat hónapon belül nem történik meg,
  • tulajdonjog átszállása esetén, a szerződéskötésre kötelezett üzembentartó személyében változás áll be.

› vissza

3.9.  Mi a teendő, ha az ügyfél szüneteltetni akarja kötelező gépjármű-felelősségbiztosítását?

Az ügyfélnek lehetősége van a kötelező felelősségbiztosítását szüneteltetni. Ehhez elengedhetetlenül fontos a gépjármű forgalomból történő kivonása, melyet az illetékes okmányirodában kell kezdeményezni.

A biztosító kockázatviselése a járműnyilvántartásban szereplő gépjárművek esetében akkor szünetel, ha az üzembentartó kérelmére vagy hivatalból történő eljárás következtében a gépjármű a forgalomból ideiglenes kivonásra került. A biztosítót ajánlott az ideiglenes kivonás tényéről haladéktalanul értesíteni (a forgalmi engedély vagy az okmányiroda igazolásának bemutatásával).

A szünetelés a kivonás napjától a szünetelés lejártának napjáig vagy a gépjármű ismételt forgalomba helyezésének napjáig, de legfeljebb hat hónapig tart. A hat hónapos időtartam elteltével a gépjármű automatikusan visszahelyeződik a forgalomba és biztosítási kötelezettség alá esik.

Ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számított hat hónapon belül nem történik meg, a szerződés a hat hónapos időszak utolsó napját követő napon megszűnik.

A szünetelést követő díjrészlet fizetésének esedékessége - a felek eltérő megállapodásának hiányában - a szünetelés megszűnésének a napja.

A szünetelés időtartama alatt az üzemben tartó kötelezettsége a szerződés folyamatos díjfizetéssel történő hatályban tartására nem áll fenn.

A járműnyilvántartásban nem szereplő gépjárművek esetében a szünetelésnek nincs helye.

› vissza

3.10.  Mi a teendő gépjármű öröklése esetén?

A Gfbt. szerint az üzembentartó halála esetén a szerződés legkésőbb a hagyatéki eljárást lezáró határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napig tartható hatályban, amennyiben a gépjármű birtokosa a halál tényét a biztosítónak bejelentette és a szerződést díjfizetéssel hatályban tartotta. Ez a biztosítás azonban a hagyatéki végzés jogerőre emelkedésének napjától megszűnik, mivel a gépkocsi tulajdonjoga az örökösre szállt, s ebből adódóan a biztosító az általuk befizetett többletdíjat visszafizeti.

› vissza

3.11.  Mi a bonus-malus rendszer?

A biztosító társaságok a kármentes járművezetést a bónuszfokozat növekedésének megfelelő díjkedvezménnyel jutalmazzák. Az ún. bonus-malus besorolás minden biztosítónál befolyásolja a biztosítási díjat. Ha károkozás történik, a kedvezmény elveszhet, a szerződés bónuszfokozata csökken.

A 21/2011. NGM rendelet alapján a bonus-malus rendszer a személygépkocsira, motorkerékpárra, autóbuszra, tehergépkocsira, vontatóra, mezőgazdasági vontatóra kiterjedő több osztályból álló rendszer. A bonus-malus rendszer egy A00 alap, 10 bonus és 4 malus osztályból áll.

A biztosító az egyedi szerződéseket díjmegállapítás céljából a kármentes időszak, illetve az okozott - a biztosító kártérítési kötelezettségét kiváltó - károk számának alapján a bonus-malus osztály valamelyikéhez hozzárendeli (besorolja).

A biztosító köteles a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási egyedi szerződéseit a bonus-malus rendszer szerint nyilvántartani.

Az érintett szerződés vonatkozásában a bonus-malus rendszerrel járó előnyök és hátrányok a szerződő/ üzembentartó személyéhez fűződnek, függetlenül attól, hogy az üzembentartó gépjárművét ki vezette.

Ha az adott gépjárművet jogtalanul használatba veszik, és erre vonatkozóan a nyomozó hatóságnál büntető feljelentés tételére kerül sor, úgy a gépjárművel okozott kár a szerződés besorolását nem érinti.

A rendszerbe újonnan belépő üzembentartó szerződése A00 osztályba kerül, kivéve a hozott kárelőzményi igazolás figyelembevételével létrejött szerződést.

› vissza

3.12.  Mikor lép előre az ügyfél a bonus-malus rendszerben?

A szerződés besorolása egy osztályt emelkedik, ha a szerződés a vonatkozó biztosítási időszakban legalább kilenc hónapig folyamatosan hatályos és a teljes időszakban kármentes volt.

› vissza

3.13.  Milyen bonus-malus osztályba kerül az ügyfél, ha a már meglévő gépjárműve mellé másikat vásárol?

Ha az üzembentartó egy adott gépjárműre már rendelkezik szerződéssel, és annak hatálya alatt másik, azonos gépjármű-kategóriába tartozó gépjárműre is szerződést köt, az új szerződést A00-ba kell sorolni. Ha a kedvezőbb besorolású gépjármű szerződése érdekmúlás miatt megszűnik, akkor a megszűnt szerződésen megszerzett besorolás a szerződés megszűnését követő két éven belül, a megszűnést követő naptól ugyanazon gépjármű-kategóriába tartozó gépjárműre az adott üzembentartó által kötött, hatályban lévő szerződésre - a biztosítási időszakon belül is - érvényesíthető.

› vissza

3.14.  Mi történik, ha az ügyfél a tárgyévben balesetet (vagy baleseteket) okoz?

A balesetek számától és a gépjármű kategóriájától függően az alábbi táblázatokban feltüntetett mértékben változik a bonus-malus besorolás:


Személygépjárművek esetén:

Kiinduló osztály Megfigyelési időszak kártörténeti adata alapján

0 kár 1 kár 2 kár 3 kár 4 vagy több kár
B10 B10 B08 B06 B04 M04
B09 B10 B07 B05 B03 M04
B08 B09 B06 B04 B02 M04
B07 B08 B05 B03 B01 M04
B06 B07 B04 B02 A00 M04
B05 B06 B03 B01 M01 M04
B04 B05 B02 A00 M02 M04
B03 B04 B01 M01 M03 M04
B02 B03 A00 M02 M04 M04
B01 B02 M01 M03 M04 M04
A00 B01 M02 M04 M04 M04
M01 A00 M03 M04 M04 M04
M02 M01 M04 M04 M04 M04
M03 M02 M04 M04 M04 M04
M04 M03 M04 M04 M04 M04


Autóbusz, tehergépkocsi, vontató, mezőgazdasági vontató esetén:

Kiinduló osztály Megfigyelési időszak kártörténeti adata alapján

0 kár 1 kár 2 kár 3 kár 4 vagy több kár
B10 B10 B09 B08 B07 B06
B09 B10 B08 B07 B06 B05
B08 B09 B07 B06 B05 B04
B07 B08 B06 B05 B04 B03
B06 B07 B05 B04 B03 B02
B05 B06 B04 B03 B02 B01
B04 B05 B03 B02 B01 A00
B03 B04 B02 B01 A00 M01
B02 B03 B01 A00 M01 M02
B01 B02 A00 M01 M02 M03
A00 B01 M01 M02 M03 M04
M01 A00 M02 M03 M04 M04
M02 M01 M03 M04 M04 M04
M03 M02 M04 M04 M04 M04
M04 M03 M04 M04 M04 M04


› vissza

3.15.  Hogyan működik a megszerzett bónuszfokozat átvezetése? (érdekmúlás, díj-nemfizetés)

A 21/2011. NGM rendelet szerint a biztosító az üzembentartó által az adott szerződés vonatkozásában megszerzett besorolást a szerződés megszűnését követő két éven belül figyelembe veszi – ugyanazon gépjármű-kategóriába tartozó gépjárműre – az új szerződés besorolásánál. Díj-nemfizetés miatti szerződés megszűnés esetén a besorolás másik gépjárműre kötött szerződésre nem vihető át.

Ha az üzembentartó egy adott gépjárműre már rendelkezik szerződéssel, és annak hatálya alatt másik, azonos gépjármű-kategóriába tartozó gépjárműre is szerződést köt, az új szerződést A00 osztályba kell sorolni.

Ha a kedvezőbb besorolású gépjármű szerződése érdekmúlás miatt megszűnik, akkor a megszűnt szerződésen megszerzett besorolás a megszűnést követő naptól két éven belül az adott üzembentartó másik szerződésére – a biztosítási időszakon belül is – érvényesíthető a kedvezőbb besorolású gépjármű előző besorolása által érintett biztosítási időszak kezdő napja és az érvényesítés időpontja közötti időtartam során ismertté vált biztosítói kártérítési kötelezettségek számának figyelembe vételével.

Egy biztosítási szerződéssel megszerzett bónuszfokozat a szerződés hatálya alatt az üzembentartó párhuzamosan üzemeltetett további járműveire nem használható fel.

› vissza

3.16.  Hogyan lehet érvényesíteni a megszerzett bónuszfokozatot egy külföldi rendszámú gépjármú szerződésére?

Évekre visszamenőleg – attól függ, hány évre kéri a külföldi biztosító az új szerződés bónuszfokozatának a megállapításánál – be kell gyűjteni a kártörténeti igazolásokat, melyeket azok a biztosító társaságok adhatnak ki, akik a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződését tartották nyilván, és csak arra az időszakra, amíg kötelező biztosítási szerződéssel rendelkezett az adott biztosító társaságnál.

› vissza

 

Viharkár

A március 15-i hétvége viharos időjárása miatt kedd délig 5775 bejelentés érkezett a biztosító társaságokhoz. A károk becsült összege meghaladja a 400 millió forintot...

Sajtóközlemény (03.18.)

Hirdetés

Új Ptk.

Március 15-étől válik hatályossá az új Polgári Törvénykönyv, amely a biztosítások területén is jelentős változásokat hoz. Érinti az ajánlattételt, a kötvényesítést, az állománykezelést, a termékfejlesztést és a kárrendezést, valamint...

Sajtóközlemény (03.13.)

KGFB díjfizetés

Az év végi évfordulós kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) szerződésekre legkésőbb március 1-jén éjfélig be kell érkeznie az esedékes díjrészletnek a biztosító társaságokhoz...

Sajtóközlemény (02.24.)

Hirdetés