Kérdések és Válaszok

3.  A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással kapcsolatban gyakran felmerülő egyéb kérdések (szerződés, állománykezelési kérdések, fedezetlenségi díj, bonus-malus, határbiztosítás)

3.1.  Mi a biztosítási kötelezettség? Kinek és mikor kell biztosítást kötni?

A biztosítási kötelezettség azt jelenti, hogy minden magyar gépjármű üzembentartója köteles gépjármű-felelősségbiztosítási szerződést kötni, és az után a díjat megfizetni. A biztosítási kötelezettség tehát az üzembentartót terheli, a gépjármű forgalomba helyezésétől kezdve annak forgalomból való kivonásáig.

Ha a szerződéskötésre a tulajdonjog átszállása (leggyakrabban egyszerű adásvétel) miatt kerül sor, az új üzembentartó a tulajdonjog átszállását követően köteles a kötelező felelősségbiztosítást haladéktalanul (tehát még aznap) megkötni.

› vissza

3.2.  Mit jelent a díjfizetési kötelezettség?

A biztosítási szerződésben a biztosító a biztosítási díj ellenében vállalja, hogy a szerződésben meghatározott kockázatok bekövetkezése esetén a szerződésben meghatározott szolgáltatást nyújtja, a biztosított pedig arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítás díját a biztosítónak határidőre megfizeti. A biztosítási díj a biztosítót a biztosítási időszak kezdőnapján megilleti, azonban a szerződő felek ettől eltérően is megállapodhatnak, illetve a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetében erről jogszabály eltérően rendelkezhet.

A Gfbt. szerint a biztosítási díj a kockázat viselésének időtartamára előre illeti meg a biztosítót, aki a kockázatviselése megszűnése napjáig járó biztosítási díj megfizetését követelheti. A határozott tartamú biztosítási szerződések biztosítási díja a biztosítás tartamára egy összegben illeti meg a biztosítót (egyszeri díj). Az egyszeri díjat – a felek eltérő megállapodásának hiányában – a szerződés létrejöttekor kell megfizetni.

A biztosítás első díjrészlete, valamint folytatólagos díjrészletei a felek által a szerződésben meghatározott időpontokban esedékesek. Ennek hiányában az első díjrészlet a szerződés létrejöttekor, a folytatólagos díjrészlet pedig az adott díjfizetési időszaknak az első napján esedékes.

A biztosítót a késedelmes díjfizetés időszakára a szerződésben megállapított kamat illeti meg.

Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító a díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltéig – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő félnek a díj esedékességétől számított hatvannapos póthatáridővel, igazolható módon a teljesítésre vonatkozó felszólítást küld. A türelmi idő eredménytelen leteltével a szerződés – amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg – az esedékességtől számított hatvanadik napon megszűnik. A biztosító köteles a szerződés megszűnéséről 15 napon belül az üzemben tartónak igazolható módon értesítést küldeni, amennyiben a szerződés megszűnése díjnemfizetés miatt következett be.

Gépjárműflottára kötött szerződés esetén a szerződő felek a Gfbt-ben meghatározottaktól eltérhetnek a szerződés létrejöttét, megszűnését, a biztosítási időszakot, valamint a díjfizetést illetően.

› vissza

3.3.  Mi a következménye annak, ha nem kötöm meg, nem fizetem be a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást?

Az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet 51. § (1) értelmében az üzembentartó, akinek gépjárműve érvényes kötelező felelősségbiztosítás nélkül vesz részt a közúti forgalomban, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. A szabálysértés miatt a rendőrség helyszíni bírságot szabhat ki.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megkötése elmulasztásának másik szankciója a fedezetlenségi díj, melyet a biztosítatlan időszak után kell megfizetni.

A harmadik, legsúlyosabb következmény azonban akkor éri az üzembentartót, ha a biztosítatlan járművével kárt okoz. Ebben az esetben ugyanis károsult kárát a Kártalanítási Számla téríti meg, a 2009. évi LXII. törvény (Kgfb. törvény) 36.§ (8) bekezdése szerint pedig a Kártalanítási Számla kezelője (azaz a MABISZ) az üzembentartótól a károsult követelésének kielégítésével kapcsolatban felmerült összes ráfordítását és költségét követelheti. Szükség esetén a Kártalanítási Számla bírósági úton szerez érvényt követelésének.

› vissza

3.4.  Mit jelent a díjnemfizetéssel történő megszűnés? Hogyan alakul ebben az esetben a biztosítási évforduló?

Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító a díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltéig - a következményekre történő figyelmeztetés mellett - a szerződő félnek a díj esedékességétől számított hatvannapos póthatáridővel, igazolható módon a teljesítésre vonatkozó felszólítást küld. A türelmi idő eredménytelen leteltével a szerződés - amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg - az esedékességtől számított hatvanadik napon megszűnik.

A biztosító köteles a szerződés megszűnéséről 15 napon belül az üzemben tartónak igazolható módon értesítést küldeni, amennyiben a szerződés megszűnése díjnemfizetés miatt következett be.

A díjnemfizetés miatt az adott biztosítónál megszűnt és a törvény értelmében ugyanazon biztosítási időszakban az adott biztosítónál újrakötött szerződések esetében az évforduló  marad az eredeti szerződés szerinti évforduló. Csak abban az esetben változik meg az új szerződés évfordulója, ha az újbóli kötésre az eredeti biztosítási időszak lejártát követően kerül sor.

Amennyiben azt tapasztalja, hogy valamely biztosítónál nem ezen értelmezés szerint járnak el, akkor kérjük Önt, hogy azt először az érintett biztosítónál jelezze, ahol minden bizonnyal elvégzik a korrekciót, a jogszabály ugyanis álláspontunk szerint egyértelmű ebben a tekintetben.

› vissza

3.5.  Mi a teendő, ha a díjnemfizetéssel történő megszűnés az ügyfél önhibáján kívül eső okból következett be?

Ha a szerződés díjnemfizetés miatti megszűnése az üzemben tartó önhibáján kívül eső okból következik be, az üzemben tartó a megszűnés tudomására jutásától számított 15 napon belül, de legkésőbb a megszűnést követő 2 hónapon belül, kizárólag az önhiba hiányát alátámasztó tények hitelt érdemlő igazolásával kezdeményezheti a jövőre nézve - egy adott biztosítási időszakon belül - az eredetivel egyező szerződéses állapot helyreállítását.

Az üzemben tartó a szerződéses állapot helyreállítására akkor jogosult, ha a szerződés megszűnéséig esedékessé vált díjat a biztosítónak megfizeti, és a szerződés díjnemfizetéssel történő megszűnését követően a szerződéses állapot helyreállításáig a gépjármű nem vett részt a közúti forgalomban, illetve azzal kárt nem okoztak.

› vissza

3.6.  Mi a fedezetlenségi díj? Kinek és miért kell megfizetni? Kérhetek méltányosságot?

A fedezetlenségi díjra vonatkozó rendelkezéseket a 2009.évi LXII. törvény (Kgfb. törvény) tartalmazza (3.§. (7) pont, 5.§, 9.§ és 22.§). A fedezetlenségi díjat (és nem „MABISZ-díj”, ez az elnevezés helytelen!) a gépjármű üzemben tartójának kell megfizetni a biztosítási kötelezettség díjfizetés hiányában kockázatviselés nélküli időtartamára, vagyis arra az időszakra, mikor a gépjármű nem rendelkezett kötelező felelősségbiztosítással. Ez az időszak általában a tulajdonjog megszerzése vagy a korábbi szerződés megszűnése és a biztosítási szerződés megkötése közötti idő.

A fedezetlenségi díj befizetése semmilyen szolgáltatásra nem jogosít, ez az utólagosan befizetett összeg a fedezetlenség, a biztosítatlanság szankciójának tekinthető, ami a biztosítási szerződés mielőbbi megkötésére ösztönzi az üzembentartókat.

A díjfizetési kötelezettség alól csak a szünetelés időtartama, valamint az üzemben tartó önhibáján kívül eső, hitelt érdemlően igazolt okból bekövetkező díjnemfizetés időtartama jelent kivételt.

A fedezetlenségi díj összegét az a biztosító állapítja meg és szedi be, ahol az üzembentartó szerződéskötés céljából megjelent, ezzel kapcsolatban a MABISZ -nak semmiféle teendője nincs.

Az üzembentartó a fedezetlenségi díjat az esedékes biztosítási díjrészlettel együtt egy összegben, 30 napon belül köteles megfizetni. Mivel a törvény azt nem teszi lehetővé, méltányosságra vagy részletfizetés engedélyezésére sajnos nincs lehetőség.

› vissza

3.7.  Hogy működik a biztosításoknál az évfordulós felmondás?

A Ptk. szerint a biztosítási szerződést a biztosítási évfordulóra a felek bármelyike, tehát mind a biztosított, mind a biztosító indokolás nélkül írásban felmondhatja, oly módon, hogy a felmondásnak a címzetthez az évfordulót megelőző 30. nap éjfélig be kell érkeznie.

A határidőt követően, későn beérkező felmondást az érintett fél már nem köteles elfogadni. Tekintettel arra, hogy a postai úton feladott felmondások megérkezési ideje több nap, akár egy hét is lehet, ezért a későn meghozott felmondási döntést már célszerű vagy faxon elküldeni a biztosítónak, de még biztosabb a társaság irodájában személyesen átadni és átvetetni.

› vissza

3.8.  Hogyan lehet más módon – akár évközben – felmondani egy kötelező felelősségbiztosítást?

A biztosítási időszakon belül a szerződés csak a felek közös megegyezésével szüntethető meg.

› vissza

3.9.  Milyen esetekben szűnik meg érdekmúlással a szerződés?

A szerződés érdekmúlással szűnik meg a gépjármű forgalomból történő kivonásával, az üzemben tartó változása (adásvétel, ajándékozás stb.) esetén, illetve szünetelés esetén, ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számított hat hónapon belül nem történik meg.

A szerződés érdekmúlással szűnik meg a tulajdonjog átszállása esetén, ha a szerződéskötésre kötelezett üzemben tartó személyében változás áll be, tehát a gépjármű eladásra kerül, a tulajdonos más üzemben tartót jelöl meg stb.

› vissza

3.10.  Mi a teendő, ha az ügyfél szüneteltetni akarja kötelező felelősségbiztosítását?

Az ügyfélnek lehetősége van a kötelező felelősségbiztosítását szüneteltetni. Ehhez elengedhetetlenül fontos a gépjármű forgalomból történő kivonása, melyet az illetékes okmányirodában kell kezdeményezni.

A biztosító kockázatviselése a járműnyilvántartásban szereplő gépjárművek esetében akkor szünetel, ha az üzemben tartó kérelmére vagy hivatalból történő eljárás következtében a gépjármű a forgalomból ideiglenes kivonásra került. A biztosítót ajánlott az ideiglenes kivonás tényéről haladéktalanul értesíteni (a forgalmi engedély vagy az okmányiroda igazolásának bemutatásával).

A szünetelés a kivonás napjától a szünetelés lejártának napjáig vagy a gépjármű ismételt forgalomba helyezésének napjáig, de legfeljebb hat hónapig tart.

Ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számított hat hónapon belül nem történik meg, a szerződés a hat hónapos időszak utolsó napját követő napon megszűnik.

A szünetelést követő díjrészlet fizetésének esedékessége - a felek eltérő megállapodásának hiányában - a szünetelés megszűnésének a napja.

A hivatalból történő ideiglenes kivonás következtében fennálló szünetelés esetén a biztosító 15 napon belül tájékoztatja az üzemben tartót a kockázatviselés szünetelésének tényéről és az esetlegesen bekövetkező károkozás következményeiről.

A szünetelés időtartama alatt az üzemben tartó kötelezettsége a szerződés folyamatos díjfizetéssel történő hatályban tartására nem áll fenn.

A járműnyilvántartásban nem szereplő gépjárművek esetében a szünetelésnek nincs helye.

› vissza

3.11.  Mi a teendő gépjármű öröklése esetén?

2009. évi LXII. tv. 4. § (6) bekezdése értelmében az üzemben tartó halála esetén a szerződés legkésőbb a hagyatéki eljárást lezáró határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napig tartható hatályban, amennyiben a gépjármű birtokosa a halál tényét a biztosítónak bejelentette és a szerződést díjfizetéssel hatályban tartotta. Ez a biztosítás azonban a hagyatéki végzés jogerőre emelkedésének napjától megszűnik, mivel a gépkocsi tulajdonjoga az örökösre szállt, s ebből adódóan a biztosítónak befizetett többletdíjat visszafizeti.

Az örökös új szerződés megkötéséről a 4. § (4) bekezdése rendelkezik: „Ha a szerződéskötésre a tulajdonjog átszállása miatt kerül sor, az e törvény szerinti új üzemben tartó köteles a tulajdonjog átszállását követően a biztosítási szerződést haladéktalanul megkötni.”

› vissza

3.12.  Mi a bonus-malus rendszer?

A biztosítótársaságok a kármentes vezetést a bonus-fokozat növekedésének megfelelő díjkedvezménnyel jutalmazzák. Az ún. bonus-malus besorolás minden biztosítónál befolyásolja a biztosítási díjat. Ha károkozás történik, a kedvezmény elveszhet, a szerződés besorolása romolhat.

A 21/2011. NGM rendelet alapján a bonus-malus rendszer a személygépkocsira, motorkerékpárra, autóbuszra, tehergépkocsira, vontatóra, mezőgazdasági vontatóra kiterjedő több osztályból álló rendszer. A bonus-malus rendszer egy A00 alap, 10 bonus és 4 malus osztályból áll.

A biztosító az egyedi szerződéseket díjmegállapítás céljából a kármentes időszak, illetve az okozott - a biztosító kártérítési kötelezettségét kiváltó - károk számának alapján a bonus-malus osztály valamelyikéhez hozzárendeli (besorolás).

A biztosító köteles a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási egyedi szerződéseit a bonus-malus rendszer szerint nyilvántartani.

Az érintett szerződés vonatkozásában a bonus-malus rendszerrel járó előnyök és hátrányok a szerződő üzembentartó személyéhez fűződnek, függetlenül attól, hogy az üzemben tartó gépjárművét ki vezette.

Ha az adott gépjárművet jogtalanul használatba veszik, és erre vonatkozóan a nyomozó hatóságnál büntető feljelentés tételére kerül sor, úgy a gépjárművel okozott kár a szerződés besorolását nem érinti.

A rendszerbe újonnan belépő üzemben tartó szerződése A00 osztályba kerül, kivéve a hozott kárelőzményi igazolás figyelembevételével létrejött szerződést.

› vissza

3.13.  Mikor lép előre az ügyfél a bonus-malus rendszerben?

A szerződés besorolása egy osztályt emelkedik, ha a szerződés a vonatkozó biztosítási időszakban legalább 9 hónapig hatályos és a teljes időszakban kármentes volt.

› vissza

3.14.  Milyen bonus-malus osztályba kerül az ügyfél, ha a már meglévő gépjárműve mellé másikat vásárol?

Ha az üzemben tartó egy adott gépjárműre már rendelkezik szerződéssel, és annak hatálya alatt másik, azonos gépjármű-kategóriába tartozó gépjárműre is szerződést köt, az új szerződést A00-ba kell sorolni. Ha a kedvezőbb besorolású gépjármű szerződése érdekmúlás miatt megszűnik, akkor a megszűnt szerződésen megszerzett besorolás a szerződés megszűnését követő két éven belül, a megszűnést követő naptól ugyanazon gépjármű-kategóriába tartozó gépjárműre az adott üzemben tartó által kötött, hatályban lévő szerződésre - a biztosítási időszakon belül is - érvényesíthető.

› vissza

3.15.  Mi történik, ha az ügyfél a tárgyévben balesetet (vagy baleseteket) okoz?

A balesetek számától és a gépjármű kategóriájától függően az alábbi táblázatokban feltüntetett mértékben változik a bonus-malus besorolás:

Személygépjárművek esetén:

Autóbusz, tehergépkocsi, vontató, mezőgazdasági vontató esetén:

› vissza

3.16.  Hogy működik a bonus átvezetés? (érdekmúlás, díjnemfizetés)

A 21/2011. NGM rendelet szerint a biztosító az üzemben tartó által az adott szerződés vonatkozásában megszerzett besorolást a szerződés megszűnését követő 2 éven belül figyelembe veszi – ugyanazon gépjármű-kategóriába tartozó gépjárműre – az új szerződés besorolásánál. Díjnemfizetés miatti szerződés megszűnés esetén a besorolás másik gépjárműre kötött szerződésre nem vihető át.

Ha az üzemben tartó egy adott gépjárműre már rendelkezik szerződéssel, és annak hatálya alatt másik, azonos gépjármű-kategóriába tartozó gépjárműre is szerződést köt, az új szerződést A00 osztályba kell sorolni. Ha a kedvezőbb besorolású gépjármű szerződése érdekmúlás miatt megszűnik, akkor a megszűnt szerződésen megszerzett besorolás a megszűnést követő naptól 2 éven belül az adott üzemben tartó másik szerződésére – a biztosítási időszakon belül is – érvényesíthető a kedvezőbb besorolású gépjármű előző besorolása által érintett biztosítási időszak kezdő napja és az érvényesítés időpontja közötti időtartam során ismertté vált biztosítói kártérítési kötelezettségek számának figyelembe vételével.

Egy biztosítási szerződéssel kapcsolatosan elért osztályba sorolás a szerződés hatálya alatt az üzemben tartó párhuzamosan üzemeltetett további járműveire nem használható fel.

› vissza

3.17.  Mi a határbiztosítás és hol köthető?

A külföldi telephelyű jármű üzembentartójának a Magyarország területére történő belépésekor és az országban való tartózkodás teljes időtartama alatt ugyanazzal a biztosítási fedezettel kell rendelkeznie, mint a magyar gépjárművek üzembentartóinak. A biztosítási fedezet meglétét a nemzetközi gépjármű-biztosítási kártyával (zöldkártya), vagy meghatározott országok esetében a gépjármű forgalmi rendszámával és a gépjárműre külön elhelyezett országjellel igazolja.

Amennyiben a külföldi jármű üzembentartója (vezetője) nem tudja a biztosítási fedezet meglétét a fenti módok valamelyikén igazolni (pl. mert a jármű nem a Zöldkártya Rendszer valamely országában honos), határbiztosítási szerződés megkötésére kötelezett. A határbiztosítási szerződés megkötésére a határvámhivatalokban és az Allianz Hungária Biztosító Zrt. kijelölt fiókjában (Budapest, IX. ker. Haller utca 32. , tel.: +36-20-926-4349) van lehetőség. Az így kötött határbiztosítás az Európai Gazdasági Térség egész területére érvényes. A biztosítás egy hónap időtartamra köthető, mely indokolt esetben 6 hónapra meghosszabbítható (ld. honlapunkon a határbiztosítási díjtáblázatot). Amennyiben a gépjárművet 6 hónapot meghaladó időtartamban kívánják Magyarországon üzemeltetni, azt magyar forgalmi rendszámmal kell ellátni. Eziránt a tartózkodási hely szerinti okmányirodában lehet érdeklődni. A szerződéskötéssel és nyilvántartással kapcsolatos feladatokat az Allianz Hungária Biztosító Zrt., míg a kárrendezést a MABISZ GKI végzi.

Ha káreseményt követően a külföldi autós a biztosítási fedezet meglétét határbiztosítási kötvénnyel igazolja, pontosan ki kell tölteni az ehhez csatolt baleseti bejelentő nyomtatványt, és mindkét fél általi aláírása után ennek eredeti és a kötvény másolati példánya átadásával kell a káreseményt a Generali-Providencia Zrt.-nél bejelenteni. A biztosító szakértője a sérült gépjárművet vagy egyéb vagyontárgyat megszemlézi, kárfelvételi jegyzőkönyvet és kárszámítást készít, majd a káriratokat irodánkhoz továbbítja a kártérítés kifizetése céljából.

› vissza