Ügyfélfogadás

Ügyfélszolgálatunk

NYITVATARTÁSA

2014. október 21-én és 22-én megváltozik!


»bővebben
Hirdetés
Nyomtatás E-mail

Nemzeti Zöldkártya Iroda

A Nemzeti Iroda tagbiztosítói és a kárrendező irodák

2014.04.14.

Felelősségbiztosítás igazolása külföldön (Zöldkártya)

2012.01.11.

Levelezői lista

2014.07.31.

A zöldkártya rendszer eredete és céljai

A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás a két világháború közötti időben jelent meg Európában annak érdekében, hogy a gépjárművek okozta balesetek áldozatai számára biztosítsa a nekik járó kártérítést.

A nemzetközi autós idegenforgalom fellendülése következtében már a II. világháború előtt felmerült az a gondolat, miképpen lehetne kiterjeszteni külföldre a felelősségbiztosítási garanciát.

A II. világháború után a frissen alakult Egyesült Nemzetek Szervezete, illetve ennek Genfben működő Európai Gazdasági Bizottsága (ENSZ EGB) kezdett foglalkozni a kérdéssel. A kitűzött cél kettős volt.

  • Egy olyan rendszer kialakítása, amely megoldja, hogy a közlekedési baleset károsultja Európa egyetlen országában se kerüljön rosszabb helyzetbe akkor, ha a balesetet egy külföldi gépjármű üzemeltetésével okozták.
  • A más országokba látogató gépjárművezetőket a határon ne tartsák fenn, vagy akadályozzák az utazásban az illető országban fennálló (esetleg másokétól eltérő) biztosítási rendelkezések miatt.
    A problémát az egyes európai országok felelősségbiztosítási jogának egységesítése oldhatta volna meg, de ez belátható időn belül nem volt lehetséges. .

Az ENSZ EGB 5. sz. ajánlása

A témával foglalkozó ENSZ munkacsoport, az ENSZ Európai Gazdasági Bizottság Közlekedési Albizottsága e célra létrehozott Főmunkacsoportjában 1949. január 25-én megfogalmazták a Főmunkacsoport ún. 5. sz. ajánlását, amely a már 1926 óta működő skandináv rendszer átvételét javasolta. Ennek lényege az, hogy azon országok központi biztosítási szervei, amelyekben kötelező a gépjármű felelősségbiztosítás, a svéd mintához hasonlóan vezessék be a Zöldkártyát, mint a felelősségbiztosítási garancia igazolását, kössenek egymással megállapodásokat, amelyek értelmében a külföldiek által okozott károkat a külföldi biztosító helyett rendezik.

A Nemzetközi Zöldkártya rendszerben résztvevő országok

A Közlekedési Albizottság 1952. júniusi határozata 1953. január 1.-jei hatállyal, nyolc ország részvételével életre hívta a Zöldkártya rendszert. A nyolc ország: Ausztria, Belgium, Franciaország, Hollandia, Nagy-Britannia, Svédország, Svájc és a Német Szövetségi Köztársaság. Féléven belül további négy ország (Dánia, Norvégia, Finnország és Írország), majd a következő években majdnem minden európai ország csatlakozott a rendszerhez. Magyarország 1961. óta tagja a Zöldkártya rendszernek.

A Zöldkártya rendszerhez tartozó országok száma az idők folyamán folyamatosan bővült.

Az utóbbi években egyre több kelet-európai ország vezette be a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást és csatlakozott a rendszerhez. A Zöldkártya rendszer jó működése érdekében a csatlakozást az Irodák Tanácsa (Council of Bureaux) egyre szigorúbb feltételekhez köti. Az új tagok kezdetben 2, majd 4 évig korlátozott jogokkal bíró ún. átmeneti tagsággal rendelkeznek. Működésüket a Council of Bureaux közgyűlése által választott bizottság ellenőrzi és segíti.

Bár a rendszer deklaráltan európai rendszer, gazdasági, politikai és idegenforgalmi okok miatt egyes nem európai országok (mint pl. Marokkó, Tunézia, Izrael, Irán) is tagjai a rendszernek.

Council of Bureaux

A Zöldkártya rendszer legfőbb irányító és képviseleti szerve (az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságával együttműködve) a Council of Bureaux (CoB) /Irodák Tanácsa/ hosszú évekig londoni, majd 2006. november 1-jétől brüsszeli székhellyel. (Megalakulásának ideje: 1951. november).

Feladatai:

  • A Zöldkártya irodák közötti megállapodások nyilvántartása.
  • A Zöldkártya irodák közötti megállapodásokból keletkező, bármely tag által felvetett gyakorlati problémák megoldása.
  • Az irodák közötti vitáknál döntőbírói szerep ellátása.
  • Összekötő szerep betöltése az ENSZ EGB Közlekedési Albizottság és más nemzetközi szervezetek (pl. az Európai Biztosítók Bizottsága (CEA), valamint az EU Bizottság) irányában.

A Council of Bureaux működése a CoB alkotmányában van lefektetve.

Az operatív és döntéselőkészítő munka a CoB titkárságán és különböző, a tagországok képviselőiből meghatározott időre választott összetételű bizottságaiban folyik. A CoB legfőbb döntéshozó szerve a korábban ritkábban, 1994 óta évenként ülésező közgyűlés.

A Zöldkártya Egyezmény / Nemzeti Irodák Közötti Egységes Megállapodás (Uniform Agreement / Uniform Agreement between Bureaux)

A Zöldkártya Egyezmény két alapvető elv alapján működik:

  1. A baleset országának Zöldkártya irodája (Kezelő Iroda) kizárólagos kompetenciával rendelkezik a kár rendezésére a baleset helye szerinti ország törvényeinek megfelelően.
  2. A Kezelő Iroda egyben köteles a kárt okozó külföldi gépjármű biztosítója (Fizető Iroda) érdekeinek megfelelően eljárni.
    Ezeket az elveket tükrözi a Zöldkártya Egyezmény szövege, amely részletesen ismerteti a Zöldkártya Rendszer fogalmait, működésének, a kár rendezésének és visszatérítésének szabályait.

Zöldkártya Egyezményben rögzített Zöldkártya, mint a meglátogatott országban előírt biztosítási fedezet meglétét igazoló dokumentum felmutatásával a gépjármű üzembentartója igazolja a gépjármű felelősségi fedezetet. A Zöldkártyát minden tagország az ENSZ EGB fentebb említett bizottsága által jóváhagyott szöveggel és formátumban készíti el és a kiadó ország nyelvén kívül angolul és franciául is tartalmazza megnevezését és az ország hivatalos nyelvén kívül még egy hivatalos nyelven a kiadó nemzeti iroda megjelölését. A meglátogatott ország Zöldkártya irodája vagy az általa megbízott biztosító társaság Kezelő Irodaként rendezi a kárt a meglévő és érvényes felelősségbiztosítási szerződés igazolásaként Zöldkártyát kiállító biztosító társaság nevében és terhére.

Az egyezmény szövege az idők folyamán alapjaiban nem változott, de egyes cikkelyeinek szövegét az évek során a gyakorlati tapasztalatok alapján továbbfejlesztették.

Multilaterális (Többoldalú) Garancia Egyezmény (Rendszámegyezmény) (Multilateral Guarantee Agreement) (1991. március 15.)

A nemzetközi gépjárműforgalom növekedésével kialakult az egyébként jól működő Zöldkártya rendszer egyszerűsítésének igénye. A zöldkártya tagországok között felmerült olyan kiegészítő megállapodások megkötése, amelyek a Zöldkártya, mint felelősségbiztosítási bizonylat kiállításáról és ellenőrzéséről való lemondásra irányulnak.

Az országok kezdetben olyan kétoldalú megállapodásokat, ún. rendszámegyezményeket kötöttek, amelyek alapján a gépjármű felelősségbiztosítási garancia (fedezet) igazolásául kölcsönösen vagy egyoldalúan - attól függően, hogy melyik fél hajlandó garanciát adni a saját nemzetiségű és rendszámú gépjárművekre, amikor azok átlépik a határt - elfogadják a gépjármű forgalmi rendszámtábláját és a megkülönböztető országjelet.

Ezeket váltotta fel 1973. decemberében a több országot átfogó ún. Kiegészítő Megállapodás, amelynek helyébe lépett 1991. március l5-én a Multilaterális Garancia Egyezmény (Rendszámegyezmény). Ez a megállapodás egy egyezménybe tömörítette mindazon országok Zöldkártya irodáit, amelyek korábban kétoldalú egyezményekkel a forgalmi rendszámot a biztosítási fedezet igazolásaként elfogadták.

Belső Szabályzat (új egyesített egyezmény) (Internal Regulations) 2003. július 1.

A Zöldkártya Egyezmény, majd az ennek továbbfejlesztéseként megszületett Multilaterális Garancia Egyezmény párhuzamos alkalmazása során 1999-ben vetődött fel először, hogy a két egyezmény eltérő szövegezése és ebből kifolyólag a gyakorlati alkalmazás során eltérő értelmezése miatt szükséges lenne az egyezmények revíziója, majd egy egységes egyezménnyé való formálása.

Az ezen célból alakult munkabizottság a tagokkal történt többrendbeli konzultációk eredményét is felhasználva „Belső Szabályzat” néven megalkotta az új, egyesített egyezmény szövegét. A „Belső Szabályzat”-ban létrejött a korábbi két egyezmény egyes eltérő definícióinak egységesítése, amely szövegezésében az EU direktívák szóhasználatával összhangban van, szövege a korábbiaknál egyszerűbb és érthetőbb. A „Belső Szabályzat” olyan alapokmány, amely „általános rendelkezések”-re és további fakultatív részekre oszlik. A további módosítások újra-aláírás nélkül megoldhatók.

A korábbi egyezmények helyébe lépő új egyesített egyezmény, a „Belső Szabályzat” 2003. július 1-jén lépett hatályba. Az új egyezmény rendelkezéseit fenti időponttól mind az új, mind a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.

Az említett változások és egyéb részletesebb szabályozások mellett kiemelhető új vonás, hogy jelentősen változtak és szigorodtak az egyes nemzeti irodák és biztosítók a kárrendezést követő és egymás közötti visszatérítési szabályok. A kárt rendező nemzeti iroda vagy tagjai, illetőleg a levelező részére megszabott határidők rövidebbek és részben jogvesztők lettek.

Az új egyezmény alapján kötött többoldalú megállapodással az erre egyébként uniós irányelv által kötelezett 18 ország (az Európai Gazdasági Térség tagállamai) és a feltétlen garanciát vállaló többi tagország kötelezettséget vállalt arra, hogy az egymás közti kapcsolat és elszámolás a zöldkártya mellőzésével a vélelmezett biztosítási fedezeten alapul. Ez tartalmában azonos a korábbi Többoldalú Garancia Egyezmény alapján kialakult gyakorlattal.

A szerződést aláíró országok:

  • Ausztria
  • Belgium
  • Ciprus
  • Cseh Köztársaság
  • Dánia (és a Feroer-szigetek)
  • Finnország
  • Franciaország (Monaco)
  • Görögország
  • Hollandia
  • Horvátország
  • Írország
  • Izland
  • Luxemburg
  • Magyarország
  • Nagy-Britannia és Észak Írország Egyesült Királyság (a Channel Szigetek, Gibraltár és Man szigete)
  • Németország
  • Norvégia
  • Olaszország (Vatikán és San Marino Köztársaság)
  • Portugália
  • Spanyolország
  • Svájc (Lichtenstein)
  • Svédország
  • Szlovák Köztársaság
  • Szlovénia

Ez a változás nem érintette az alábbi országokkal fennálló egyoldalú rendszám egyezményeket, amelyek alapján a magyar fél vállal gépjármű-felelősségbiztosítási fedezetet a Magyarországon bejegyzett, magyar forgalmi rendszámú gépjárművek által okozott károkért abban az esetben is, ha a gépjármű üzembentartója nem rendelkezik zöldkártyával.

  • Albánia
  • Bosznia-Hercegovina
  • Bulgária
  • Lengyelország
  • Macedónia
  • Románia
  • Szerbia
  • Montenegró

Források:

 

Utasbiztosítás

Az idei évben szokatlanul hosszúra nyúló őszi szünetet, és a közelgő hosszú hétvégét várhatóan sokan használják majd ki utazásra. Minden esetben érdemes előre felkészülni a váratlan helyzetekre...

Sajtóközlemény (10.20.)

Hirdetés

Viharkár

2010 óta, a május-augusztusi időszakokban több mint 762 ezer kárbejelentés érkezett a biztosító társaságokhoz, ezek kárösszege megközelíti a 60 milliárd forintot...

Sajtóközlemény (09.23.)

Életbiztosítás

Az Európai Biztosítók Szövetsége, az Insurance Europe frissen publikált összesítése szerint a világ legnagyobb biztosítási piaca az európai: 2013-ban a kontinens biztosítói mintegy 1119 milliárd eurós díjbevételt értek el...

Sajtóközlemény (09.04.)

Hirdetés