Nyomtatás E-mail

Kártalanítási Számla

A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás szerződéses rendszere 1991. július 1-jén történt bevezetésekor a jogszabály a Magyar Biztosítók Szövetségére (MABISZ) ruházta azon károk pénzügyi fedezetének elkülönített számlán való kezelését és a károsultak kártalanítását, amelyet a biztosítási szerződéskötési kötelezettség ellenére biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzembentartó, illetőleg bizonyos korlátok között ismeretlen üzembentartó járművének üzemeltetésével okoztak. A Magyar Biztosítók Szövetsége Elkülönített Szervezeti Egysége (ESZE, 2013. december 31-ig Gépjármű Kárrendezési Iroda - MABISZ GKI) egyik kiemelkedő feladata a fentebb említett károk rendezése.

Bár a jogszabály szövegezése és így a helytállási kötelezettség címzettje a jogszabály különböző módosításakor változott, ennek ellenére irodánk ezen tevékenységet folyamatosan végzi. Jelenleg a 2009. évi LXII.  törvényben meghatározott Kártalanítási Számla kezelőjeként. Irodánk feladatainak ellátása során szorosan együttműködik gépjárműbiztosítást művelő tagjaival és nagymértékben támaszkodik azok kárrendezést előkészítő munkájára.

Milyen esetekben térít a Kártalanítási Számla?

  1. a káreseményt a szerződéskötési kötelezettség ellenére biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzembentartó - a jogszabály hatálya alá tartozó - járművének üzemeltetésével okozták, függetlenül attól, hogy a járművet maga az üzembentartó, vagy akár hozzájárulásával vagy tudtával, illetőleg jogellenesen más személy vezette,
  2. a káreseményt ismeretlen üzembentartó járművének üzemeltetésével okozták, de ez esetben csak a jogszabályban megállapított korlátozások és kizárások figyelembevételével,
  3. a Kártalanítási Számla kezelője köteles továbbá a vétlen károsult kárának megtérítésére abban az esetben is, ha egy biztosító és közte az a kérdés vitatott, hogy a jogszabály alapján melyiküknek kell a károsulttal szemben helytállnia.
  4. végül ugyancsak a Kártalanítási Számla kezelője előlegezi meg a kártérítés összegét a biztosítottakon kívüli vétlen károsultak esetében, ha a biztosítók között az vitatott, hogy biztosítottjuk helyett melyikük köteles a vétlen károsult kárát megtéríteni.

Kárbejelentés

A felelősségbiztosítással nem rendelkező károkozó esetén, vagy amennyiben a kárbejelentés időpontjában a károkozó felelősségbiztosítója nem ismert a bekövetkezett kárt bármely magyar – gépjármű kárrendezéssel foglalkozó – biztosítótársaságnál be lehet jelenteni. A biztosító a kárfelvételi szemlét és a kárszámítást elvégzi, és a káriratokat kifizetési javaslattal az ESZE által kezelt Kártalanítási Számla felé továbbítja. A kárrendezést a káriratok alapján az ESZE vagy az időközben megállapított felelősségbiztosító végzi.

Hasznos tanácsok

Bár a szerződéskötési kötelezettség és az elmulasztásának következményeit szabályzó rendelkezések hosszú múltra tekinthetnek vissza, tapasztalataink szerint nem mondható el, hogy általánosan és főként pontosan ismertek. Ennek természetszerűleg számos oka lehet. Így például a jogszabály viszonylag gyakori módosítása, vagy a szerződéskötési kötelezettség keletkezésének időpontja és a gépjármű megszerzésével, üzemeltetésével kapcsolatos egyéb kötelezettségének határideje eltérő módon történő szabályozásából adódó félreértések.

Úgy ítéljük meg, hogy a jelenleg hatályos jogszabály alapján nem felesleges a legfontosabb rendelkezéseket - szándékunk szerint közérthető formában - röviden ismertetni.

Minden magyarországi telephelyű gépjármű üzembentartója köteles felelősségbiztosítási szerződést kötni, azt folyamatos díjfizetéssel hatályban tartani. A szerződéskötési kötelezettség a mindenkori üzembentartót - a jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a gépjármű hatósági jelzésekkel való ellátásának időpontjától a gépjármű forgalomból való végleges kivonásáig terheli, kivéve a szünetelés időtartamát.

Ha a gépjárművel való közlekedés jogszabály alapján a Magyarországon történt forgalomba helyezést megelőzően, vagy a forgalomból való végleges kivonást követően megengedett, a biztosítási szerződésnek (előzetes fedezetigazolásnak) legalább arra az időszakra ki kell terjednie, amelyre az ideiglenes forgalmi engedély és a rendszám érvényes. (Az „E”, „P”, „Z”, „CD”, és esetenként a „V” betűjelű forgalmi rendszámmal ellátott járművek).

A fenti rendelkezésekből világosan látható, hogy a gépjármű üzembentartójának az első pillanattól kezdve rendelkeznie kell biztosítási szerződéssel.

Az előző mondatból mindjárt legalább két kérdés adódik.

Ki a gépjármű üzembentartója? A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló jogszabály alkalmazása során a jármű tulajdonosa, vagy a telephely szerinti ország hatóságai által kibocsátott okiratba bejegyzett üzembentartója.

Magyarra lefordítva: ha üzembentartó nincs a forgalmi engedélybe bejegyezve, a szerződéskötésre egyedül kötelezett és egyszersmind jogosult a jármű tulajdonosa. Mégpedig a tényleges tulajdonos és nem mindig az, aki a forgalmi engedélybe tulajdonosként be van jegyezve.

Más a helyzet, ha a forgalmi engedélybe a tulajdonos mellett üzembentartót is bejegyeztek. Ez esetben az üzembentartó az egyedül kötelezett és jogosult a szerződés megkötésére és köteles viselni a szerződéskötés elmulasztásából eredő következményeket. Nyomatékkal kívánjuk hangsúlyozni, ha az üzembentartó személye a forgalmi engedélyben nem kerül feltüntetésre, a biztosítási szerződés hiányának következményei abban az esetben is a gépjármű tulajdonosát terhelik, ha megállapodásukat akár teljes bizonyító erejű okiratba foglalták. Ez legfeljebb a terhek továbbhárítását könnyíti meg.

A gépjármű tulajdonjogának megszerzése pillanatától kezdve az új tulajdonosnak, mint a gépjármű üzembentartójának rendelkeznie kell érvényes gépjármű felelősségbiztosítási szerződéssel, de legalább előzetes fedezetigazolással. A tulajdonjog átszállása időpontjával az előző tulajdonos szerződése érdekmúlás jogcímén megszűnik és ezért ezen megszűnt szerződés alapján a biztosítót az új tulajdonos által okozott kár(ok) tekintetében helytállási kötelezettség nem terheli.

A biztosítási szerződés megszűnése díj nemfizetés miatt. A biztosítási díj esedékességétől számított 30. nap elteltével a biztosítási szerződés megszűnik, ha az addig hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított halasztást nem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette. Célszerű tehát az átutalási számlákat a díjfizetési gyakorisághoz igazodóan alaposan szemügyre venni, mert egy esetleges számlafedezet-hiánynak, vagy akár esetleges banki, biztosítói tévedésnek igen kellemetlen és főként költséges következményei lehetnek. A felek együttműködési kötelezettségére tekintettel az sem mentesíti az üzembentartót, ha biztosító a befizetésre szolgáló készpénz-átutalási megbízásokat olykor-olykor késedelmesen küldi meg, vagy azok valahol elkallódnak. A szerződés megszűnése a jogszabályban írt határidő (30 nap) elteltével a jogszabály erejénél fogva automatikusan beáll. A szerződés megszűnését követően esetleg befizetett díj sem a régi szerződést nem aktiválja, sem pedig új szerződést nem hoz létre.

 

Utasbiztosítás

Szezonja van az egzotikus utazásoknak, novembertől-márciusig megugrik a tengerentúli nyaralások száma. Ezek az utak azonban hordoznak olyan extra kockázatokat, amelyek egy közeli úti cél esetén fel sem merülnek....

Sajtóközlemény (12.15.)

Hirdetés

Nyugdíjbiztosítás

December végéig köthet nyugdíjbiztosítást, illetve módosíthatja nyugdíjbiztosítási szerződésének összegét az, aki ki szeretné használni a január 1-jétől lehetséges adójóváírás lehetőségét...

Sajtóközlemény (12.04.)

KGFB 2015

Megközelítőleg másfél millió személyautót érint az év végi kötelező váltás, ám az már az első időszak tapasztalatai alapján látszik, hogy az idei évben még a tavalyinál is kevesebben cserélik le korábbi biztosításukat....

Sajtóközlemény (11.25.)

Hirdetés