Nyomtatás E-mail

Kártalanítási Számla

A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás szerződéses rendszere 1991. július 1-jén történt bevezetésekor a jogszabály a Magyar Biztosítók Szövetségére (MABISZ) ruházta azon károk pénzügyi fedezetének elkülönített számlán való kezelését és a károsultak kártalanítását, amelyet a biztosítási szerződéskötési kötelezettség ellenére biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzembentartó, illetőleg bizonyos korlátok között ismeretlen üzembentartó járművének üzemeltetésével okoztak. A Magyar Biztosítók Szövetsége Elkülönített Szervezeti Egysége (ESZE, 2013. december 31-ig Gépjármű Kárrendezési Iroda - MABISZ GKI) egyik kiemelkedő feladata a fentebb említett károk rendezése.

Bár a jogszabály szövegezése és így a helytállási kötelezettség címzettje a jogszabály különböző módosításakor változott, ennek ellenére irodánk ezen tevékenységet folyamatosan végzi. Jelenleg a 2009. évi LXII.  törvényben meghatározott Kártalanítási Számla kezelőjeként. Irodánk feladatainak ellátása során szorosan együttműködik gépjárműbiztosítást művelő tagjaival és nagymértékben támaszkodik azok kárrendezést előkészítő munkájára.

Milyen esetekben térít a Kártalanítási Számla?

  1. a káreseményt a szerződéskötési kötelezettség ellenére biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzembentartó - a jogszabály hatálya alá tartozó - járművének üzemeltetésével okozták, függetlenül attól, hogy a járművet maga az üzembentartó, vagy akár hozzájárulásával vagy tudtával, illetőleg jogellenesen más személy vezette,
  2. a káreseményt ismeretlen üzembentartó járművének üzemeltetésével okozták, de ez esetben csak a jogszabályban megállapított korlátozások és kizárások figyelembevételével,
  3. a Kártalanítási Számla kezelője köteles továbbá a vétlen károsult kárának megtérítésére abban az esetben is, ha egy biztosító és közte az a kérdés vitatott, hogy a jogszabály alapján melyiküknek kell a károsulttal szemben helytállnia.
  4. végül ugyancsak a Kártalanítási Számla kezelője előlegezi meg a kártérítés összegét a biztosítottakon kívüli vétlen károsultak esetében, ha a biztosítók között az vitatott, hogy biztosítottjuk helyett melyikük köteles a vétlen károsult kárát megtéríteni.

Kárbejelentés

A felelősségbiztosítással nem rendelkező károkozó esetén, vagy amennyiben a kárbejelentés időpontjában a károkozó felelősségbiztosítója nem ismert a bekövetkezett kárt bármely magyar – gépjármű kárrendezéssel foglalkozó – biztosítótársaságnál be lehet jelenteni. A biztosító a kárfelvételi szemlét és a kárszámítást elvégzi, és a káriratokat kifizetési javaslattal az ESZE által kezelt Kártalanítási Számla felé továbbítja. A kárrendezést a káriratok alapján az ESZE vagy az időközben megállapított felelősségbiztosító végzi.

Hasznos tanácsok

Bár a szerződéskötési kötelezettség és az elmulasztásának következményeit szabályzó rendelkezések hosszú múltra tekinthetnek vissza, tapasztalataink szerint nem mondható el, hogy általánosan és főként pontosan ismertek. Ennek természetszerűleg számos oka lehet. Így például a jogszabály viszonylag gyakori módosítása, vagy a szerződéskötési kötelezettség keletkezésének időpontja és a gépjármű megszerzésével, üzemeltetésével kapcsolatos egyéb kötelezettségének határideje eltérő módon történő szabályozásából adódó félreértések.

Úgy ítéljük meg, hogy a jelenleg hatályos jogszabály alapján nem felesleges a legfontosabb rendelkezéseket - szándékunk szerint közérthető formában - röviden ismertetni.

Minden magyarországi telephelyű gépjármű üzembentartója köteles felelősségbiztosítási szerződést kötni, azt folyamatos díjfizetéssel hatályban tartani. A szerződéskötési kötelezettség a mindenkori üzembentartót - a jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a gépjármű hatósági jelzésekkel való ellátásának időpontjától a gépjármű forgalomból való végleges kivonásáig terheli, kivéve a szünetelés időtartamát.

Ha a gépjárművel való közlekedés jogszabály alapján a Magyarországon történt forgalomba helyezést megelőzően, vagy a forgalomból való végleges kivonást követően megengedett, a biztosítási szerződésnek (előzetes fedezetigazolásnak) legalább arra az időszakra ki kell terjednie, amelyre az ideiglenes forgalmi engedély és a rendszám érvényes. (Az „E”, „P”, „Z”, „CD”, és esetenként a „V” betűjelű forgalmi rendszámmal ellátott járművek).

A fenti rendelkezésekből világosan látható, hogy a gépjármű üzembentartójának az első pillanattól kezdve rendelkeznie kell biztosítási szerződéssel.

Az előző mondatból mindjárt legalább két kérdés adódik.

Ki a gépjármű üzembentartója? A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló jogszabály alkalmazása során a jármű tulajdonosa, vagy a telephely szerinti ország hatóságai által kibocsátott okiratba bejegyzett üzembentartója.

Magyarra lefordítva: ha üzembentartó nincs a forgalmi engedélybe bejegyezve, a szerződéskötésre egyedül kötelezett és egyszersmind jogosult a jármű tulajdonosa. Mégpedig a tényleges tulajdonos és nem mindig az, aki a forgalmi engedélybe tulajdonosként be van jegyezve.

Más a helyzet, ha a forgalmi engedélybe a tulajdonos mellett üzembentartót is bejegyeztek. Ez esetben az üzembentartó az egyedül kötelezett és jogosult a szerződés megkötésére és köteles viselni a szerződéskötés elmulasztásából eredő következményeket. Nyomatékkal kívánjuk hangsúlyozni, ha az üzembentartó személye a forgalmi engedélyben nem kerül feltüntetésre, a biztosítási szerződés hiányának következményei abban az esetben is a gépjármű tulajdonosát terhelik, ha megállapodásukat akár teljes bizonyító erejű okiratba foglalták. Ez legfeljebb a terhek továbbhárítását könnyíti meg.

A gépjármű tulajdonjogának megszerzése pillanatától kezdve az új tulajdonosnak, mint a gépjármű üzembentartójának rendelkeznie kell érvényes gépjármű felelősségbiztosítási szerződéssel, de legalább előzetes fedezetigazolással. A tulajdonjog átszállása időpontjával az előző tulajdonos szerződése érdekmúlás jogcímén megszűnik és ezért ezen megszűnt szerződés alapján a biztosítót az új tulajdonos által okozott kár(ok) tekintetében helytállási kötelezettség nem terheli.

A biztosítási szerződés megszűnése díj nemfizetés miatt. A biztosítási díj esedékességétől számított 30. nap elteltével a biztosítási szerződés megszűnik, ha az addig hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított halasztást nem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette. Célszerű tehát az átutalási számlákat a díjfizetési gyakorisághoz igazodóan alaposan szemügyre venni, mert egy esetleges számlafedezet-hiánynak, vagy akár esetleges banki, biztosítói tévedésnek igen kellemetlen és főként költséges következményei lehetnek. A felek együttműködési kötelezettségére tekintettel az sem mentesíti az üzembentartót, ha biztosító a befizetésre szolgáló készpénz-átutalási megbízásokat olykor-olykor késedelmesen küldi meg, vagy azok valahol elkallódnak. A szerződés megszűnése a jogszabályban írt határidő (30 nap) elteltével a jogszabály erejénél fogva automatikusan beáll. A szerződés megszűnését követően esetleg befizetett díj sem a régi szerződést nem aktiválja, sem pedig új szerződést nem hoz létre.

 

Viharkár

A március 15-i hétvége viharos időjárása miatt kedd délig 5775 bejelentés érkezett a biztosító társaságokhoz. A károk becsült összege meghaladja a 400 millió forintot...

Sajtóközlemény (03.18.)

Hirdetés

Új Ptk.

Március 15-étől válik hatályossá az új Polgári Törvénykönyv, amely a biztosítások területén is jelentős változásokat hoz. Érinti az ajánlattételt, a kötvényesítést, az állománykezelést, a termékfejlesztést és a kárrendezést, valamint...

Sajtóközlemény (03.13.)

KGFB díjfizetés

Az év végi évfordulós kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) szerződésekre legkésőbb március 1-jén éjfélig be kell érkeznie az esedékes díjrészletnek a biztosító társaságokhoz...

Sajtóközlemény (02.24.)

Hirdetés